Magyarul a Móra Kiadónál néhány hete új kiadásban megjelent Varázskalap a Múminvölgyben, a nemzetközileg legismertebb meseírónk, Tove Jansson könyve, Harrach Ágnes fordításában. Meg kell említenem, hogy a 3 évvel ezelőtt, 87 éves korában elhunyt Tove Jansson a finnországi svéd nyelvű kisebbséghez tartozott, úgyhogy gyönyörű gyermekkönyveit svédül írta, Harrach Ágnes pedig svéd eredetiből fordított.
Emellett a Múminkönyveket korábban, a 80-as évek végén a finn fordítás alapján is átültetették magyarra, ti. Szakonyi Csilla is fordított egy Múmin-kötetet Láthatatlan kisgyerek címmel, de sajnos ezt már réges-régen nem lehet kapni – remélem, hogy néhány könyvtárban még elérhető ez a kedves kis könyv.
Tove Jansson történetei rendkívül népszerűek, egy izgalmas, mégis biztonságos környezetben, a Múminvölgyben élő múmincsaládról szólnak. Ezek a legtöbbet fordított gyermekkönyveink. A múminkönyveket 34 nyelvre fordították, a könyveken és képregényeken kívül rajzfilm és opera is készült belőlük. Különösen Japánban értek el nagy sikereket a múminok. A múminokról szóló rajzfilmsorozat rövid ideig a magyar televízióban is ment a 90-es évek elején, meglehetősen szerény sikerrel. Emlékszem, sok ismerősöm kérdezte akkoriban, mik is valójában ezek az élőlények, talán vizilovak? Tove Jansson múmintörténetei azonban nem konkrét állatmesék – sokkal mélyebb értelműek. Tulajdonképpen a múminok titka abban rejlik, hogy minden korosztály a maga módján olvassa őket – ugyanúgy megszólítanak bennünket felnőtteket, mint a legkisebb gyermekeket.
A múminok bohémok – természetközeli életet élnek családjuk és barátaik körében. Múminmama szeretetreméltó, mindig megértő anya, aki a konyhában szorgoskodik a nagymama receptjei közepette. Múminpapa viszont író – őszintén szólva elég átlagos –, aki a gyerekek és barátaik kópéságai elől munkájához menekül. Emlékiratait írja, ami – legalábbis eddig – még nem készült el, csupán részleteit ismerhetjük.
A Múminvölgyben megértéssel viseltetnek a másság, a más életformát élők iránt. A Tove Jansson által teremtett világ különlegessége azonban elsősorban abban van, hogy a szereplők az emberi természet gyenge oldalait is képviselik. Így a gyerekek nagyon hamar észreveszik, mennyire fösvény Mafli, aki néhány fillérért eladná vagy feladná legjobb barátait is. Ennek ellenére lelke legmélyén jó és hibái ellenére is szeretetreméltó. Büdöske szintén nagy kópé, néha igazi csibész – gondolhatják, hogy a gyerekek egyik kedvence! Én Kószlászbóklászt szeretem leginkább, a bölcs és nyugodt gondolkodót, akinek néha sok már a Múminvölgy társasági élete és hétköznapi pezsgése. Lelki békéje megőrzéséhez néha-néha magányra és szabadságra van szüksége.
A Móra Kiadónál most új kiadásban megjelent Varázskalap eredeti nyelven először 1958-ban látott napvilágot. Ezen kívül még 11 másik elbűvölő múmintörténet várna fordításra.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
